NEVELÉS
OKTATÁS NEVELÉS
A VILÁG TITKAIRA NYITOTT KAPU !
Az iskola a mi második otthonunk. Otthon, szuleink az első tanítóink az életben, az iskolában, az orokké ifjú szívű pedagógus a katedráról „csepegtet” belénk naponta a rá jellemző kitartással és türelemmel, a tudomány és a természet titkaiból.
Dr. Octavia Bogdan
Román Akadémia Földrajzi Intézet, Bukarest
Hajózz egyenesen előre, és ha a föld, amelyet keresel nem létezik, biztos lehetsz benne, hogy a Jóisten szántszándékkal megteremti azt, hogy bátorságod megfizesse.
A helyi oktatás, jellegéből és végzett tevékenységéből adódóan az ifjú generációk elsődleges nevelési tényezője, annak az intelektuális pályának a körvonalazása, amelyet ezek követni fognak az életben. A lakosok ismereti szintjének fokmérője, amely befolyásolja intellektuális szintjüket, meghatározó jelleggel bír ahhoz, hogy milyen mértékben vesznek részt a társadalmi életben. Az iskola felkészíti az embert arra, hogy felismerje azokat az útvonalakat, amelyeken a mai társadalom halad, és segíti az új körülményekhez való alkalmazkodásban.
A tanügyben dolgozók jelenlétének jogosságát a bonyolult nevelői munka igazolja.
Ha figyelembe vesszük a társadalmi helyzetüket és anyagi megbecsülésüket, azt mondhatjuk, hogy inkább apostoli-küldetésszerű munkát végeznek. Amennyiben iskoláinkban még fellelhetők említésre méltó tanulmányi eredmények, ezek főleg annak köszönhetők, hogy vannak még odaadó tanítók és tanárok, akik a hazai oktatásügynek szentelik az életüket. Ezek elhivatottságból választották az oktatást. Ők azok, aki erkölcsi tartásuk, szakmai felkészültségük, szeretetük átadásával, kitartó munkával általuk ismert módszerekkel hatnak a diákokra, meghatározva ezzel jövőjük alakulását.
Az érendrédi iskola, az utóbbi 40 évben központi szerepet tölt be, hozzátartoznak az érdengelegi és az ironyi iskolák. Az iskola létezését 1797-ben kelt dokumentumok igazolják, amelyet egy Petru Maior által aláírt körlevél is tanusít, akit tanfelügyelővé nevezett ki akkor a bécsi kancellária. A magyar tannyelvű állami iskola I-VII osztályt foglalt magába.
A két világháború között 1919-1940-ig,az érendrédi állami iskola román tannyelvű lesz, megtartva egy Magyar tannyelvű tagozatot is. Ebben a tanügyi nyilvántartási két nyelven, magyarul és románul is vezetik. 1928-ig Albu Constatin az iskola igazgatója, majd helyét 1940-ig átveszi Ardeleanu Vasile, tanító..
Érdemes megjegyezni, hogy az érendrédi iskolában a '20-as években kétféle oktatás működött: az általános iskolai és mellette a felnőtt oktatás. Eredeti volt a diákok kiértékelése, amelyben a piros vonal a “nagyon jó” a kék vonal “jó” a fekete vonal pedig a “kielégítő” minősítést jelentette. Ezt a Magyar tagozaton használták, míg a román tagozaton 1-től 5-ig osztályoztak, csak fordított minősítéssel, vagyis az 1-es jelentette a legjobb jegyet.
Az iskola földtulajdonnal rendelkezett: 8,70 ha szántőföld 0,58 ha kaszáló, és 2,90 ha belterület volt a tulajdonában.
A romániai közoktatásban az 1948-as év jelentette az igazi reformot, ekkor a nagyrészt vallási rendszerű oktatásról áttértek a világi oktatásra. Ennek következtében az azévi tanulmányi vizsga eredményeket nem fogadták el, a hetedikeseket pedig visszaíratták hatodik osztályba.
Az új tanügyi programok megemelik a tantárgyak számát, a természettudományok, természeti jelenségek megismerése felé irányítják a diákok ismeretanyagát, amely teljesen különbözött a két világháború közötti időszak oktatáspolitikájától;
az iskolát “ellepik” új tanítók, sokan közülük végzettség nélkül. Kevés volt az újonnan bevezetett tantárgyakra szakosodott, képzett pedagógus. Ez a hiány sok éven keresztül érezteti hatását, mindaddig amíg a felsőoktatásnak sikerül a megfelelő számú tanügyi kádert kiképeznie.
1949-ben Valeriu Achim lesz az iskola igazgatója, aki aprólékos munkával módosításokat vezet be.
1951-1954-be Érendréden létrehoz egy bentlakást, a környékbeli falvak (Érdengeleg, Iriny, Érkőrös, Szilágypér, ahol a gimnáziumi oktatást felszámolták) számára. Az érendrédi iskola akkor is két tagozaton oktatott, román és magyar tagozaton egyaránt.
Az általános 8 osztály bevezetése idején 24-25 pedagógus oktatott a tagozaton, nagyrészük képzés nélkül, de ezeket időközben lecserélték képzett munakerővel. Jelenleg Érendréden 5 helyszínen folyik oktatás, összesen 14 tanteremben, laboratóriumokban és kiegészítő helyiségekben. A román tagozaton I-VIII a magyar tagozaton I-IV osztályos oktatás folyik. Mindkét tagozat óvodával rendelkezik.
Az évek folyamán az iskolát rendszeresen ellátták a megfelelő didaktikai eszközökkel: bútorzattal, tanszerekkel, hang és videotechnikai eszközökkel, számítógépekkel.
Az érdengelegi iskola létét 1793-as dokumentumok tanusítják, mint magyar tannyelvű, állami iskola. Az iskolaépület a református templom melletti házikóban van, nem különbözik semmiben sem a kicsi, három helyiséges, sötét nádfedeles házikóktól. Az alaptantárgyak, amelyeket hajdanán itt tanítottak a: vallás, írás, olvasás, számtan (a négy alapművelet), kézimunka, ének stb. voltak.
Az első román nyelvű érdengelegi iskolát 1879-ben hozták létre, amelyről az akkori, helyi pap Gheorghe Darabos így számol be:„... s-a ziditu şcoala română şi casa cantorală în anul 1879. Şcoala sa prevedintu cu toate cele de legile şcolărie prescrise: scaune şcolari, mappe, tabule, globu, machină de calculatu, cărţi manuali pe seama şcolei”.
Az iskolában tanított tantárgyak itt is az írás-olvasás, számtan, vallás ének, kézimunka és földrajz voltak. Az alaptantárgynak számító vallást a helyi pap oktatta.
Napjainkban az iskola komoly diák-létszámhiánnyal küzd, az alsó szinteket is nehezen érik el az osztályok megalakításakor, hasonlóan más ugyanilyen helyzetben levő iskolákhoz.
Az iskola jól felszerelt, számítógéppel (is) ellátott.
Az irinyi iskoláról sokkal kevesebb adat maradt fenn. Függetlenül azonban attól, hogy kevés adattal rendelkezünk, távolról sem jelenti ez azt, hogy itt nem létezett iskola. Éppen ellenkezőleg, az idősebb generációk elmondásai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy itt is hasonló oktatás létezett mint Érendréden, vagy Érdengelegen. Napjainkban az iskola az Irinyi-ek nemes családjának kastélyában működik, amely viszonylag kis méretű. Ennek ellenére két szintű oktatás folyik, alsó és felső (gimnáziumi) tagozaton. Az iskola kis mérete nem befolyásolja az oktatás minőségét. Az oktatás magyar nyelven folyik.
Évek során keresztül Kőfalvi Mihály volt az iskola igazgatója, aki nagy szakértelemmel és gazdaszellemben irányította ennek az intézménynek a sorsát. A bútorzattól a tanszerekig fölszerelte, modernizálta az iskolát minden oktatáshoz szükséges kellékkel. A diákok számára szép, és hasznos úszó tanmedencét is építtetett az iskola udvarán, amit azonban ma már nem használnak. A 80-as években a diákok száma annyira lecsökkent, hogy összevont osztályokban folyt a tanítás, veszélybe került az iskola létezése is.
A 2006-2007-es tanévban mindössze 69 diákot oktattak itt.
Végkövetkeztetés helyett a helyi oktatásügy fenti bemutatást követően meg kell jegyeznünk, hogy jelenleg, az Érendréd község területén működő oktatási intézményekben élénk küzdelem folyik az összes, iskoláskorú gyermek beiskolázása, ezeknek tanulásra ösztönzése érdekében.