HELYISMERTETŐ

        Érendréd község a Nagykárolyi Síkság és az Érmellék területén helyezkedik el, amely a Nyugati Alföld része. A Nagykárolyi Síkság amelyen Érendréd, Érdengeleg és Iriny helységek 60 %-a terül el, 3-10 méterrel magasabban fekszik az Érmellék választóvonalához képest.
        A domborzat aránylag egyenletes, néhány helyen azonban domborulatok tarkítják, valószínűleg az Ér felé folyó vizek miatt.
 
        Rövid történeti leírás


        A község egész területén, beleértve a hozzátartozó három falut: Érendrédet, Érdengeleget és Irinyt találhatunk ősi- és középkorra utaló nyomokat. Megtalálhatók a vándornépektől a rabszolgatartó rendszeren át,a bronz és vaskorig tartó korok maradványai és természetesen a román nép kialakulására utaló nyomok.
        A középkor ezen a területen szabad népekkel kezdődött, akik faluközösségeket alkottak. Két féle tulajdon létezett a magán- és a köztulajdon.
        Írásos feljegyzések Érendrédről 1332-ből, a községet alkotó falvakról Irinyről 1278-ból, Érdengelegről 1323-ból maradtak fenn.

        1829-1839 között Érendréd községet erős földrengések rázták meg. Hat erős, Richter skála szerinti 6 -7 –es fokozatú földrengés rázta meg a térséget, melyet több, kisebb követett.
        A károk jelentősek voltak, a házak nagy része összedőlt, a templomok is megsérültek, összeomlottak. Az 1831-es kolerajárvány is megtizedelte a lakosságot.